Kedves olvasó!
Nem szeretnélek untatni hosszas élettörténetekkel, és anekdotákkal, amelyek kacskaringós úton elvezettek odáig, hogy azzal foglalkozzam, amit igazán szeretek, mégis úgy illik, hogy röviden bemutatkozzam neked.
Huszas éveim végén járok most, hogy ezt lejegyzem, és már elvégeztem egy középiskolát, egy egyetemet, és néhány más tanfolyamot. Egész életemben éreztem, hogy közel állok a természethez, illetve az emberekhez, mint csodás spirituális lényekhez.
Mivel született optimista vagyok, ezért mindig bizalommal fordulok másokhoz, és szeretek új embereket megismerni. Ez vezetett eddigi utamon.
Egy időben üzleties foglalkozásokat űztem, melyekből rengeteg tapasztalatot merítettem, azonban nem igazán találtam magamra bennük. Végzettségem (kommunikáció, marketing) is erre az útra készített fel alapvetően, mégis inkább olyan területek szólítottak meg leginkább, melyeket nem csupán ésszel kell elsajátítani és taktikázni, hanem amelyeket érezni kell. Melyek arra ösztönöznek, hogy a bennünk rejlő végtelen energiát és intuíciónkat használva alkossunk és tegyünk valami jót.
Zsenge, tinédzser koromban szerencsém volt megismerni olyan embereket, akik mint egyfajta útjelzők mutattak utat nekem. Olvasmányokat ajánlottak, melyeket örömmel vettem kézbe, és melyek rávezettek, hogy nem csupán egy “helyes” út van kijelölve számunkra, hanem kanyargós ösvényen vezet minket az élet, és ha figyelünk a “jelekre”, akkor biztosan nem tévedünk el. Hosszú évekig kellett tanulnom, hogy észrevegyem ezeket a “jeleket”, de mostanra már kezdek nyitott szemmel járni (bár távol állok attól, hogy elmondhassam, tökéletes figyelmet szentelek neki).
Ezek a jelek elvezettek odáig, hogy nemrégiben elvégeztem egy masszázs-tanfolyamot, melybe úgy vágtam bele, hogy “egyszer még jó lesz valamire”, és “legalább a családnak lesz egy masszőre a háznál”. De az intuícióm (az a bizonyos belső hang) teljesen mást súgott. Gyakorlatszerzés céljából meghirdettem 10 ingyen masszázst ismerőseim körében, s számomra hihetetlen módon gyorsan felbukkant a 10 jelentkező (innen üzenem, hogy még nem mindenki élt ezzel a lehetőségével, de nyilvántartom őket, és várom, hogy közösen megkeressük a megfelelő időpontot), de gyorsan szaporodtak a további masszázs-igénylők is. Nagyon boldogan teszek eleget ezeknek a felkéréseknek, hiszen a masszázsban felfedeztem mindazt, amit mindeddig kerestem: a kölcsönösséget – fantasztikus érzés masszázst adni, és cserébe rengeteg pozitív energiát, hálát, gyógyulást, reményt kapni… Boldogsággal tölt el, mikor hallom, hogy használt a nálam tett látogatás.
Nem szeretném úgy feltüntetni magam, mint aki álszent módon csak csupán szeretetért cserébe masszíroz, mert árat szabtam a masszázsoknak, de nem elsődlegesen ez számít.
A legfontosabbnak azt tekintem, hogy az az idő, amit a masszázsom alanyával együtt töltök, az csakis őrá fordított idő legyen. Legyen az a néhány óra, amikor a saját belső hangjával tud beszélgetni, amikor teljesen levetkőzheti a hétköznapok gondját és feszültségeit, amikor teljesen felszabadultnak és bizonságban érzi magát.
Legyen ez a Te időd!
Szeretettel
Adrianna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése